Kereső

Üdv!

A nevem Wyquin. Ezen a néven fordulok elő már… teremtőm, már tíz éve, ahogy utána gondolok. Lássuk csak, kezdjük a sablonkérdésekkel, életrajzi adatok. 1976. szeptember 21-én születtem, tudomásom szerint hajnali negyed ötkor, első fiúgyermekként a családban. E státuszomban persze megkaptam mindazokat a kiváltságokat, amik egy elsőszülött fiúnak kijárnak. Így cseperedtem végül szép terebélyesre, néhány általános iskola és egy vegyipari szakközép után. Dolgozgattam itt-ott, keresgéltem a nekem tetsző munkát. Ami azt illeti, most is ezt teszem.

Az írással még a középsuli alatt kezdtem foglalkozni. Lelkesedésem egészen odáig fajult, hogy elkövettem egy regényt, mely az emberiség szerencséjére – velem az élen – örökre egy fiók rabja maradt. Valamivel a honi fantasyszemét alatt maradt minden szempontból. Miután gondosan eltettem, kezdtem érdeklődni az írás, mint szakma iránt.

Amikor hat-nyolc éve a Scriptorium láz kezdetét vette, az elsők között ugrottam a lehetőségre. Így aztán volt szerencsém pár évet eltölteni a Cohors Scriptoriumban. Rengeteget tanultam benne és belőle, barátokat és tapasztalatokat szereztem. Nagyon sokat írtam, a világ és körtársaim szerencsétlenségére, és bár a mennyiség idővel csökkent, nem merném állítani, hogy ezzel arányban a minőség ugyanennyit javult volna.

Részben az írókör, részben a szerepjáték kapcsán merültem el a M* mocsárban. Igazi se veled, se nélküled kapcsolat fűz máig is a hazai szórakoztató irodalom eme képződményéhez. Volt némi közöm az Inomi-korszak könyveihez, és azóta is bánom, hogy lelkesedésből több volt, mint hozzáértésből. Az olvasók megérdemelték volna, hogy jobban csináljuk.

Az Inomi után még korrektorkodtam pár kiadónak, aztán, hogy eleget láttam a működésből, rájöttem, hogy valahol út közben megváltoztak a prioritások. Érthető módon a kiadók fenn akarnak maradni, tehát hasznot kell produkálniuk. Cserébe viszont mára nem maradt sem idő, sem szakember a tényleges szöveggondozásra.

Ezért aztán úgy döntöttem, ami szöveggondozás kell – és szögezzük le, ez minden szövegnek kell, mindig, nincs kivétel! – azt megoldom kiadó nélkül, így egy szöveg akkor lesz kész, amikor a szerkesztő és én úgy érezzük, nem pedig akkor, mikor ki kell használni a lefoglalt nyomdai kapacitást.

Az írás mellett az elmúlt években szorgalmasan gyűjtögettem a magyar nyelven fellelhető írástechnikai anyagokat, így most ezeket is felteszem ide, talán lesz olyan, aki profitál majd belőle.

Ez a honlap kísérlet. Kísérlet arra, hogy a netes publikáció megoldásai eredményezhetnek-e olyan folyamatokat, amik többet használnak a szövegnek, mint egy kiadó, és eredményezhetnek-e olyan szövegeket, amik régi értelemben is megütik a kiadhatóság szintjét.

Akinek van kedve, tartson velem!

Üdv: Wyquin