Kötelező kűr
Hmm, állati régen nem számolgatom, hány könyvet olvasok egy éven belül, de ha már Mg-b megszólított…
Nézzük csak. Mivel a fent említettel ellentétben nekem igenis nagyon bejön Card, elolvastam idén a Fáklyát a Teremtő Alvin-ciklusból, és ha már, akkor előtte újraolvastam a Hetedik fiút, a Rézbőrű prófétát, a Kovácsinast. A Vándorlegény nincs meg, azt kénytelen voltam gépen olvasni, mivel korrektúráztam leadás előtt a szöveget.
Aztán ott volt egy Asimov-Silverberg könyv, Leszáll az éj, eddig nem olvastam, és úgy éreztem, kicsit szaglik róla, hogy novellából bővítették regénnyé. Érdekes az alapötlet, a történetvezetés logikus, de semmi extra.
Viszont végre megjelent David Gemmell Rigante-ciklusának befejező része, tehát lásd mint fent, Kard a viharban, Éjféli sólyom, Hollószív újraolvasás, majd a Viharlovas. Zseniális, lenyűgöző. Messze, messze a hazai átlag feletti színvonal.
Tudományos ismeretterjesztőből idén elolvastam a Relativitáselmélet és szuperfolyékony vákuum című értekezést (nem számolom a cikkeket), ami egy felettébb érdekes lehetőséget boncolgat, és egy könyvet, amit nehéz szívvel sorolok a tudományos munkák közé, a Templomosok titka címűt. Kérem tisztelettel, ha valaha is bárki tudni szeretné, hogyan lehet a tudományos módszereken két lábbal ugrálni, olvassa el ezt a könyvet. Brr… Még az év elején olvastam (asszem) az Agyszexet. Ez egy remek kis könyv a nők és férfiak agyának szerveződése közötti különbségekről.
Itt van még a Harry Potter és a Főnix rendje, amit madridi kirándulásom alatt olvastam újra, és a Harry Potter és a halál ereklyéi, amit hazaérkezésem után. Megint nem voltak rosszak.
Mivelhogy végre kijött normálisan is, újraolvasás áldozatául esett Robin Hobb Orgyilkos-ciklusának első két kötete. Alig várom a harmadikat, na meg az Élőhajókat… Ezen kívül Ursula K. Le Guin Összes Szigetvilág története l.,ll. is megvolt, bár az első kötetet újraolvastam.
Végül pedig két könyv, amit, ha nagyon szigorúan vesszük, munka miatt olvastam, de ha nem így lett volna, tuti, hogy magánszorgalomból is megtettem volna. Az egyik Kleinheincz Csilla Nyulak, sellők, viszonyok című novelláskötete, ami nem volt teljesen újdonság, néhány történethez korábban volt szerencsém a Cohors Scriptoriumban, a másik pedig Brandon Sanderson Ködszerzet című könyve. Akinek tetszett az Elantris, vegye meg ezt is, mert éppolyan jó.
Idén erősen kimaradt a szépirodalom a repertoárból, magvas gondolatok jutottak nekem bőven az évben, nagyon nem volt kedvem most ilyesmivel művelődni. Tudom, hogy ez nagyon rosszul hangzik, de az utóbbi hónapokban képtelen voltam ráhangolódni erre a hullámhosszra. Jövőre majd igyekszem pótolni.
Hmm, szóval huszonegy könyv, nagyrésze másodszor (többedszer). Egy korábbi bejegyzésben említettem okokat, miért csak ennyi. Azért elkeserítő. Ifjabb koromban bőven ötven feletti kötetet olvastam egy évben. Ma már persze ez lehetetlen, nem lenne elég rá a fizetésem, de azért ez a 21 gáz.
Tags: könyvek